A búzának kiemelkedő jelentősége van a mindennapi táplálkozásunkban, ez a gabonaféle része a globális étrendnek, számos ízletes és változatos étel készíthető belőle.
A búza útja az aratástól a tányérig hosszú és összetett folyamat, a mezőgazdasági termelők és élelmiszeripari vállalatok összehangolt munkája elengedhetetlen ahhoz, hogy minőségi búza kerüljön a fogyasztók elé.
Az aratástól kezdve az őrlésen és feldolgozáson át a csomagolásig és forgalmazásig minden lépés fontos a búza minőségének megőrzése és a tápláló élelmiszerek előállítása érdekében.
Aratás után tárolás
A búza tehát az egyik legfontosabb gabonafélénk, melyet évszázadok óta termesztenek és fogyasztanak. Az aratás az első lépés a tányérra kerülés útján, nyilván akkor, amikor a búzaszemek már készen állnak erre.
Amikor a búza érett állapotba kerül, traktorok róják a búzatáblákat és takarítják be a terményt. A hagyomány szerint az aratás június 19-én, Péter-Pál napján kezdődik, persze ez függ az időjárástól és a búza fajtájától is. Általánosságban június végén, július elején kezdik el aratni a búzát. A búzaszemeket ezután szárítani kell, hogy csökkenjen a nedvességtartalom.
Ezt lehet mesterségesen, például szárítókban vagy természetesen, a napon szárítva. A búza ezután tárolókba, silókba kerül, melyek megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat biztosítanak. Egész addig van itt a búza, amíg a malmokba nem szállítják.
Búzakorpa, liszt és búzadara készül a malmokban
Itt az első lépés, hogy előkészítik az őrlésre, megtisztítják a szennyeződésektől. Ezután aprítják, őrölik a búzát. Ilyenkor választódik szét a búza héjra és magbelsőre. Az őrlés során pedig lisztet, darát és korpát állítanak elő.
A liszt maga a búza magjának őrleménye, a korpa pedig a liszt szitálásából maradt vissza. A dara pedig szintén őrlemény, igaz, ez durvább. A búza őrleményt ezután szemcseméret szerint osztályozzák, és jöhet is a csomagolás.
A búzalisztet különböző méretben és típusban értékesítik. Papír zacskókban, vagy műanyag zsákokban. A csomagolás során figyelni kell a megfelelő jelölésekre, a leggyakrabban a finomliszt kifejezéssel találkozunk, de ugyanígy megtaláljuk a polcon a rétesliszteket is.
Ha lisztet vásárolunk, az már csak rajtunk múlik, hogy az milyen formában kerül a tányérunkra: sütemények alapanyaga a liszt, de süthetünk kenyeret, zsemlét, kiflit. Felhasználhatjuk egytálételekben is, rántásként, vagy akár köretként is, például nokedlit szaggatva.
A kovászolás az egyik legfantasztikusabb dolog, ami megtörténhet a liszttel. A kovász lisztből és vízből készül, ezen alapanyagok napi frissítéséből létrehozott tejsav és egyéb baktériumok mikrokultúrája, amit a kenyérbe dagasztunk.
Hosszabb ideig tart az elkészítése, mint egy élesztős kenyéré, de gyönyörűen megkel és igazi csodákat lehet így sütni. Nem élesztős, és sokka érzékenyebb maga a kovász, több türelem és nagyobb rutin kell hozzá. Élettani hatása is más, a kovászolással ugyanis a baktériumok glutént bontanak, így a kenyér kevésbé terheli meg a szervezetet.
Kép forrása: Pixabay.com
Hirdetés (X)
