A buja esőerdőtől a száraz sivatagokig a növények Földünk szinte minden szegletében megélnek. Néhányuknak azonban még ezeknél is váratlanabb és bizarrabb helyeken kell boldogulnia — néha a természetnek, néha pedig az embernek köszönhetően.
Ebben a cikkben olyan furcsa, de mégis természetesen kialakuló területeket fedezünk fel, ahol a növények nemcsak, hogy megteremnek, de még jól is érzik magukat!
Emellett pedig azokat a váratlan helyeket is górcső alá vesszük, ahol mi — az emberek — telepítettek, ültettek és nevelnek növényeket.
Furcsa, de természetes növénytermő helyek
Mauna Kea vulkán, Hawaii
A hawaii Mauna Kea vulkán több, mint 4 kilométeres magasságával a világ egyik legmagasabb hegye. A hegy a zord, magaslati körülmények ellenére számos egyedülálló növényfajnak ad otthont. Ezek közé tartozik például az ezüstkard növény, amely sehol máshol nem található meg a Földön, és a mamane fa, amely alkalmazkodott a hegy sziklás terepéhez és vékony talajához.
A zord sarkvidéki tundra
A tundra egy hatalmas, fagyos táj, amely a legtöbb életforma számára barátságtalan. Ennek ellenére számos szívós növényfajnak sikerült gyökeret vernie a tundra sziklás talajában. Ezek közé tartozik például a sarkvidéki mák, valamint a törpe nyírfa.
Az óceán közepe
Az egyik legbizarrabb hely, ahol növényeket találtak, az óceán közepén található. A lebegő hínár egyes fajai, például a sargassum, sűrű, akár több kilométernyi szélességű szőnyegeket alkotnak, és egyedülálló élőhelyet biztosítanak a kis halak, rákfélék és más tengeri élőlények számára.
A barlangok sötét mélye
A növények többsége imádja a fényt — a barlangok pedig leginkább a napfény hiányáról ismertek. Néhány növénynek azonban mégis sikerült túlélnie ebben a számára barátságtalan környezetekben is. Az Asplenium bulbiferum nevű páfrányfaj például Új-Zélandon és Ausztráliában, kimondottan barlangokban terem.
Ember alkotta növénytermő helyek
Kép forrása: Unsplash.com / Szerző: Robson Denian Mateus
A világ egyik ősi csodája, a babiloni függőkert a feltételezések szerint egy hatalmas, teraszos dzsungel volt, amelyet Babilon városában építettek i. e. 600 körül. A legenda szerint a kerteket II. Nabukodonozor király építette, hogy örömet szerezzen feleségének, aki honvágyat érzett buja, hegyvidéki hazája után. A kertek állítólag tele voltak egzotikus növényekkel és fákkal, köztük datolyapálmákkal, ciprusfákkal és szőlővel.
Az emberek tehát már évezredek óta foglalkoznak növénytermesztéssel, de nem kell az ókorig visszamennünk ahhoz, hogy extrém példákat találjunk, ugyanis néhányan új magasságokba emelték a kertészkedést — szó szerint! Az elhagyott ipari területektől a felhőkarcolók tetejéig rengeteg innovatív módszert találhatunk a növények termesztésére.
Lebegő kertek
A világ egyes részein, például Bangladesben és Délkelet-Ázsia egyes részein az emberek megtalálták a növények úszó kertekben történő termesztésének módját. Ezeket a kerteket vízi növények — például vízijácint és tavirózsa — összefűzésével hozzák létre, hogy olyan úszó platformot hozzanak létre, amely más növényeket, például zöldségeket és fűszernövényeket is eltartson.
Ezek a kertek lehetőséget nyújtanak az embereknek arra, hogy saját maguk termesszenek élelmiszert olyan területeken, ahol a hagyományos kertészeti módszerek nem kivitelezhetőek.
Tetők és felhőkarcolók
Mivel a populáció, és ezzel együtt a városok is egyre csak nőnek, a zöld területek egyre szűkösebbé válnak, ezért sok városi kertész a háztetők és felhőkarcolók felé fordult, mint növénytermesztési lehetőség. Az olyan városokban, mint New York és Tokió, a tetőkertek egyre népszerűbbekké válnak — a tetőtéri farmoktól kezdve a zöld tetőkig minden megtalálható. Ezek a kertek lehetőséget nyújtanak a városlakóknak, hogy kapcsolatba kerüljenek a természettel és élvezzék a friss termények előnyeit, miközben a környezetükkel is jót tesznek.
Elhagyott ipari területek
Az olyan ipari területeket, mint a gyárak és raktárak, gyakran sivárnak és kietlennek tekintjük, pedig egyesek megtalálták a módját, hogy ezeket az elhagyott helyeket virágzó városi kertekké alakítsák át.
Hajókonténerek belseje
A konténereket ma már nemcsak szállításra, hanem garázsok és házak építéséhez, sőt még akár növények termesztéséhez is használják. Ehhez olyan speciális világítási és szellőzőrendszerekkel kell felszerelni őket, amelyek alkalmassá teszik a növények termesztésére. A konténerekben a fűszernövényektől kezdve a leveles zöldekig szinte mindent lehet termeszteni, így a városi gazdálkodók és étteremtulajdonosok körében egyre népszerűbb választásnak számítanak.
De ma már több olyan embert is találni, aki egy vitorláson vagy hajón állnak neki növényeket, mikrozöldségeket termeszteni, de még akár paradicsomot is ültetnek, mert az szereti a napfényt és a meleget is.
Egyes növényeknek tehát sikerült alkalmazkodniuk és boldogulniuk a legváratlanabb és legfurcsább helyeken is — amelyeknek pedig nem, azt az emberek kezdték el termeszteni. A magasra törő vulkánoktól kezdve a sötét barlangokon át egészen az óceán közepéig ezek a növények a természet és az ember rugalmasságának és alkalmazkodóképességének bizonyítékául szolgálnak.
Képek forrása: Unsplash.com / Szerző: Lily Banse; Unsplash.com / Szerző: Robson Denian Mateus
